Arcképcsarnok: Interjú Szalay Andrással, a MUZIX81 rendszer készítőjével

Irány a Speccyalista Fórumra
4 csillagos Cikk értékelése: 4,85 (59 szavazatból)

A levelezőlistánkon vetődött fel nemrégiben a Sinclair számítógépek néhány extrém felhasználási módja, ezen belül is a zenei felhasználásuk. Ekkor jutott eszembe a MUZIX81, melyről tátott szájjal olvastam a Mikromagazinban (84/6.) még gyermekkoromban. Rögtön rákerestem az interneten és a Panta Rhei zenekar honlapjára akadtam. Ekkor már beugrott a Szalay testvérek neve is. E-mail útján sikerült kapcsolatot teremtenem Szalay Andrással.

Sinclair.hu: Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a Sinclair.HU rendelkezésére álltál, nem csupán az interjú erejéig, de a MUZIX81 kipróbálásához és a dokumentálással kapcsolatban is. Mikor kezdtél foglalkozni a ZX81-gyel illetve, hogy mivel foglalkoztál akkoriban?
Szalay András: A Panta Rhei-ben minden elérhető műszaki újdonsággal kísérleteztünk. Sőt, az elérhetetlenekkel is, mivel bátyámmal mindketten fizikusok vagyunk, és majdnem minden elektronikus berendezést magunk épitettünk meg a zenekarnak. Amikor 1981-ben turistauton Angliában jártam, első utam Cambridge-be vezetett, ahol a Sinclair irodájában rögtön megvettem azt a zacskó alkatrészt, amiből itthon összeszereltem az első ZX81-emet. Még fogalmam sem volt a mikroprocesszorokról, de biztos voltam benne hogy nemsokára zenélni fog, hiszen egyértelműen ezért vettem meg.


Sinclair.hu: Honnan jött a MUZIX81 gondolata?
Szalay András: Rövid idő alatt elkészült az első interface, amivel a korabeli szintetizátorokat meg lehetett hajtani. Írtam egy egyszerű szoftvert, amivel dallamokat tudtam szerkeszteni. Eleinte nem igazán érdekelt, hogy "felhasználóbarát" legyen a szoftver, hiszen saját magamnak, saját használatra irtam. Persze, ennek az újdonságnak a híre gyorsan elterjedt zenészkörökben. Véletlenül összefutottam a Rádióban Presser Gáborral, aki éppen ekkor kezdte az Electromantic lemez felvételét. Nagyon érdekelte ez a téma, és meghívott, hogy a ZX81-gyemmel együtt legyek része a produkciónak. Ez a közös munka tette számomra nyilvánvalóvá, hogy érdemes a rendszert olyan irányba továbbfejleszteni, hogy műszaki ismeretek nélkül is használható legyen.
Sinclair.hu: Kik vettek részt a MUZIX81 tervezésében, megépítésében, a szoftverek megírásában?
Szalay András: A MUZIX történetében a következő lépést az jelentette amikor az Omega Studióban elkezdtem vele dolgozni, előbb a Benkő Laci szintetizátorlemezén, később sok más produkción. A stúdió tulajdonosa-vezetője, Kóbor János, azaz Meki meglátta a potenciális lehetőséget hogy ebből az egyedi prototípusból egy piaci terméket kellene csinálni, méghozzá nemzetközi piacra. Ez elég szokatlan ötlet volta a nyolcvanas évek elején, a vasfüggönyön innen. Az első prototípus továbbfejlesztésével elkészült a MUZIX81 Composer Interface, majd a MUZIX81 Audio Interface. A hardware-t én terveztem, szotvereket bátyámmal közösen írtuk, illetve besegített a Panta Rhei billentyűse Matolcsy Kálmán is, aki egyébkent kíváló matematikus. A két interface gyártását egy debreceni GMK végezte.
Sinclair.hu: Milyen extrákat tartalmazott a rendszer a piacon kapható hasonló jellegű berendezésekhez képest?
Szalay András: Erre könnyű válaszolni, hiszen amikor ezek a gépek elkészültek, hasonló berendezések egyáltalán nem léteztek piaci forgalomban. A Kraftwerk, Tangerine Dream, Jean-Michel Jarre is egyedi tervezésű gépeket használtak. Mikor Mekivel Frankfurt mellett jelen voltunk a Boney M. stúdiófelvételén, láttuk hogy a felvételek zenei alapjait egy osztrák srác által összebütykölt igen kezdetleges berendezés biztosította, amit csak az alkotó maga tudott kezelni. Mikor Frank Farian-nak bemutattuk a MUZIX81-et, nagyon lelkes volt, és meg akart hívni, hogy dolgozzak vele. Nem tudom, hogy ez végül miért nem valósult meg, a kollegája iránti lojalitás, vagy a vasfüggönyön túli kapcsolat bizonytalanságától való félelem volt-e az oka.
Sinclair.hu: Egyszerre készült el a Composer és az Audio Processor?
Szalay András: Nem, az első termék a Composer volt. Ezt kb. Egy évvel később követte az Audio Procesor. Ez az utóbbi az, ami igazán nagy feltűnést keltett a piacon. Hangok mintavételezésére alkalmas berendezések ekkor már voltak forgalomban, pl. az E-mu Emulator és a Fairlight CMI, mindkettő a 15000-50000 USD nagyságrendű árkategóriában. Ezeknek a híre felébresztette az igényt a zenészekben a hangok processzálására, azonban az áruk miatt elérhetetlenek voltak.
Sinclair.hu: Hol mutattátok be először ezeket?
Szalay András: A Frankfurti Zenei Vásáron, 1983-tól 1985-ig. A korabeli szaksajtó - nemcsak német, hanem angol, francia, olasz, spanyol nyelvű lapok - óriási lelkesedéssel számoltak be erről az újdonságról, így a szakmai közvélemény szinte pillanatok alatt megismerhette ezeket. Az újdonság szenzációértékéhez persze nagyban hozzájárult, hogy a vasfüggönyön túli Magyarországról jött. Pl. az Electronics & Computer Music újságcikkének a címe "The Hungarian Revolution" volt.
Sinclair.hu: A fotózásra adott példányokon 175-ös és 201-es sorozatszám szerepel. Utalnak ezek a számok az elkészült darabszámra? Hány darab készült összesen?
Szalay András: Pontosan nem emlékszem, de összesen kb. 300 darab. Az akkori időkben óriási feladatot jelentett a gépekhez szükséges nyugati alkatrészek beszerzése, importálása, a magánerőből finanszírozott gyártás megszervezése, az export lebonyolítása. Ha azt mondom, hogy a bemutatástól számítva 6-8 hónappal később tudtunk szállítani a megrendelőknek, ez mai szemmel nézve sem tűnik túl soknak, de az újságcikkek által felkorbácsolt kielégítetlen kereslet addigra megcsappant. Ehhez nagyban hozzájárult hogy a Sinclair gépek a nyolcvanas évek közepén leszállóágba, majd leginkább zuhanórepülésbe kezdtek, így természetesen egy hozzájuk kapcsolódó berendezésnek sem lehetett további esélye.
Sinclair.hu: Csak Magyarországon forgalmaztátok vagy külföldön is?
Szalay András: Elsősorban Németországban, kisebb mennyiséget Angliában. Magyarországon hagyományos értelemben vett forgalmazásról nem is lehetett beszélni, minden potenciális felhasználó az ismeretségi körünkbe tartozott, ők közvetlenül kerestek meg bennünket.
Sinclair.hu: Az 1983-mas "P.R.Computer" lemezetek teljes egészében a MUZIX81-gyel készült?
Szalay András: Igen, minden szám alapjait a MUZIX81 Composer - rel felvett dob és basszus képezte. Sok egyéb kisérő szólam is a ZX81 - el van vezérelve, a szólók nagy részét persze Matolcsy Kálmán kézzel játszotta fel.
Sinclair.hu: A Panoráma című tévéműsor főcímzenéjét (Andromeda) szinte mindenki ismeri erről az albumról. Úgy tudom, több mint nyolcvanezer példányban kelt el - természetesen nekem is van egy bakelit verzióm belőle. Ez akkoriban mennyire számított sikeresnek?
Szalay András: A példányszám alapján nagyon nagy sikernek számított. Ezt különösen a mai zenei világban lehet értékelni, amikor már azt hiszem tízezer példény aranylemeznek számít. Más kérdés, hogy az akkori, monopóliummal rendelkező MHV - nál ez elsikkadt, promóciós TV klip soha nem készült az anyagból. Érdekes hogy az eladott lemezek jelentős részét az NDK-ban és Jugoszláviában adták el. Amikor az MHV illetékesénél felvetettem, hogy a lemezünk sikere indokolná hogy lehetőséget kapjunk egy következő felvételre, elképedve nézett rám. Nem akarta elhinni az általam említett példányszámot, mivel nem tudott róla, hogy a lemezből ennyit adtak el, míg magam meg nem mutattam neki a szerzői jogdíjelszámolást. Persze, újabb lemezre ennek ellenére sem kaptunk lehetőséget.
Sinclair.hu: Más lemezeiteken, felvételeitekben is használtátok a MUZIX81-gyet?
Szalay András: Saját lemezünk a P.R.Computer után nem is készült több, de rengeteg filmzenét csináltunk, amikben használtuk a MUZIX81-et. Ezek nagy része MP3-ban elérhető a zenekar web page-én, www.panta-rhei.hu alatt.
Sinclair.hu: Magyar zenekarok közül kik használták még a rendszert? Esetleg tudsz külföldi felhasználókról is?
Szalay András: Az Omega studióban készült felvételek nagy részében, az Omega, Benkő Laci, Mihály Tomi felvételein. A Magyar Rádió Elektronikus Zenei Stúdiójában sok kísérletező zeneszerző használta.
Sinclair.hu: Úgy tudom, hogy Spectrum-mal is lehetett használni a MUZIX81-et. Ez egy módosított verzió volt? A szoftverek Spectrum-os verziói tartalmaztak bővítéseket a ZX81-hez képest?
Szalay András: A Spectrum lényegesen jobb grafikáját kihasználtuk néhány funkcióban. Sajnos viszont az Audio Processor legfontosabb funkcióira a kisebb szabad memória kapacitás miatt a Spectrum kevésbé volt alkalmas.
Sinclair.hu: Van tudomásod arról, hogy esetleg ma is használnák még?
Szalay András: Néhány éve egy német Sinclair klub tagjaival leveleztem, kiderült, hogy közülük többen még ma is használják.
Sinclair.hu: Mivel foglalkozol jelenleg? Zenélsz még?
Szalay András: "Témánál maradtam", elektronikus hangszereket fejlesztek. Zenélésre ritkán marad időm, leginkább csak amikor a munkámhoz kapcsolódóan kell hangszereket tesztelni. De amióta a két fiam is zenélni kezdett, egy kicsit gyakrabban veszek gitárt a kezembe.
Sinclair.hu: Előveszed még néha a ZX81-gyet, a Spectrum-ot, vagy a MUZIX81-et?
Szalay András: Nagyon ritkán előfordult hogy bemutatom valakinek a MUZIX81-et. De az első ZX81-gyemet őrzöm a szekrényben, soha nem fogok tőle megválni. Hiszen elmondhatom, hogy a megismerkedésem a ZX81-el az egész további életemet megváltoztatta.
Készítette: Kardos Balázs (Bali)
Lektorálta: Samu József (Sam. Joe)

Publikálás a portálon: 2005-01-28 00:00:00