Spectrumológia: Loki, Janus, Pandora

4 csillagos Cikk értékelése: 4,71 (14 szavazatból)

A forgalomba soha nem került Sinclair számítógépek 

Amikor a Sinclair Research végül bedobta a törülközőt 1986-ban és lemondott a számítógépüzletről az Alan Sugar vezette Amstrad javára, számos fejlesztés befejezetlenül maradt. Minthogy a Sinclair tervezőcsapatát feloszlatták, a nagyközönség elkerülhetetlenül tudomást szerzett ezen fejlesztések részleteiről. 

Loki 

A messze legérdekesebb az úgynevezett "Super Spectrum", vagy fedőnevén Loki volt. Attól függően, hogy melyik eredet tetszik jobban, az elnevezés származhat a norvég istentől (aki közismerten kedvelte a játékokat) vagy éppen a "Low-cost Colour Computer"-ből (LowCCC, olcsó színes számítógép). A Loki-t arra szánták, hogy letaszítsa trónjáról az Amigá-t, amihez hozzájárultak volna egyedi grafikai és hang chipjei, "hatalmas" 512x256 méretű képfelbontása 256 színnel, és 128 Kbyte memóriája. A gépnek lett volna egy teljes értékű bővítőbusza, RGB, kompozít és TV kimenete, soros és joystick illesztő portja, fényceruza-támogatása, három különböző fajtájú MIDI portja, sztereo hang ki- és bemenete, fejhallgató-csatlakozója, és egy videomagnót/videolemezt illesztő felülete. Mindezek tetejében floppy lemez, merevlemez, az egér és modemillesztés támogatása szintén szempont volt. Ez így egyben alig 200 fontba került volna. 

Összességében ez egy, a valóságtól teljesen elrugaszkodott elképzelés volt, a leírás is inkább egy kívánságlistára emlékeztet. Akkoriban ugyanis az Amiga 1500 fontba került, amely néhány tekintetben korlátozottabb kiépítettségű volt, mint a tervezett Loki. Az Amiga árában benne volt a bonyolult, egyedi tervezésű hardware részek fejlesztési költsége. A Loki esetében is hosszú évek alatt sok-sok millióba került volna a fejlesztés (az Amigá-nál négy évig tartott) és a 200 fontos egységár túl alacsony lett volna a költségek megtérüléséhez. Tény, a gép nem jutott túl a tervezési lépcsőn, amikor az Amstrad leállította az egészet. Érdekes, hogy az elképzelés egy teljesen más formában mégis valóra vált. Az Amstrad-féle hatalomátvétel után két ex-Sinclaires mérnök, John Mathieson és Martin Brennan, megalapította saját társaságát "Flare" (fellobbanás) néven, és a Loki-tervből ötleteket merítve egy új többprocesszoros játékkonzol megépítésébe fogtak. Később bevonták az Atari-t, aki a Sega Genesis/Megadrive és Super Nintendo kihívóját kereste. Így vitte piacra az Atari tervüket Jaguar néven. Andrew Whittaker, a Jaguar egyik tervezője szerint: "Néhány Loki technológia a SAM Coupé otthoni számítógépben is megtalálható, amit Nagy-Britanniában gyártott az MGT Technologies (Bruce Gordon és Alan Miles, korábban mindketten Sinclair csapattagok voltak). Sok hasonlóságot mutatott a Jaguar videochipjének használatában, de a gépet nagyon rossz üzleti érzékkel árulták Európában, így a cég végül tönkrement." 

Janus 

Sinclair befejezetlen tervei között a Janus nevű a legtitokzatosabb. Nincs semmilyen közelebbi elérhető információ vele kapcsolatban, csak egy mintadarab létezéséről van tudomás. Szokatlan kinézete és különösen bármi billentyűzetre emlékeztető dolog hiánya azt sugallja, hogy valami konzol-szerű dolog lett volna. Talán egy kísérlet volt a Segá-val és a Nintendo-val versenybe szállni a Loki technológia fölhasználásával, ahogyan azt a későbbiekben a Flare próbálta az Atari Jaguar-ral. Janus római isten, aki nevét kölcsönözte a fejlesztéshez, azzal tűnt ki, hogy arcát egyszerre két irányba tudta fordítani - talán célzás a gépház egyedi, függőleges kialakítására. 

Pandora 

A korai 80-as évek idején állandó szóbeszéd tárgya volt, hogy Sinclair egy beépített képernyős hordozható számítógépen dolgozik. A lapos megjelenítő alapját a cég 20 éves fejlesztése képezte volna. 1980-ban jelentették be a ZX80 hordozható változatát. 1981 májusában ezt a szándékot Sinclair módosította, és már egy ZX81 egészült volna ki "4 vagy 5 inch átlójú lapos képernyővel". 1983-ban már a QL-ről feltételezték, hogy hordozható számítógép lesz, minthogy a gépház hátulján teljes hosszúságban elemeknek kiképzett hely volt. 1985-ben egy Spectrum alapú kézi gép bejelentésére került sor, melynek megjelenését 1986-ra jósolták. Összes tervezett gép az éppen adott elkészültségi állapotú Sinclair-féle lapos képernyőt alkalmazta volna. Az elképzelés egy hologramm-szerű megjelenítő volt, amely a képet a fedél és a gép alja közé a levegőbe, vetítette volna ki. A "Pandora" elnevezés - amelyet mindvégig megtartottak - utalás volt a szellemes képmegjelenítő technológiára. A legendákban, amikor Pandora szelencéjét kinyitották, a remény (és valami egészen más is) költözött át a világra. Sir Clive sokáig megvetette a folyadékkristályos kijelzőket (LCD), lealacsonyítónak tartotta számológépeiben való alkalmazásukat, amikor az olcsóbb és energiatakarékosabb LCD-s számológépek tarolni nem kezdtek a piacon. Egyértelmű volt a véleménye: "A folyadékkristály vacak. Senki sem gondolja, hogy ez az út vezet valahova. Senki a világon nem tud megoldást adni a lapos képmegjelenítés kérdésére - kivéve minket." Sajnos túlzott volt az önbizalom, mert kiderült, a sík képmegjelenítő-technológiája leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Az Amstrad nem volt hajlandó folytatni a Pandora-tervet, és az 1986-os cégátvétel után egyszerűen leállította azt. Azonban Sinclairnek sikerült a Pandora-terv céljait megmenteni és megvalósítani: ez lett a Z88 kézi gép, amely a sors fura fintoraként japán gyártmányú LCD képmegjelenítőt használt :) 

A Planet Sinclair cikke nyomán fordította 2002. február 19-én:


Publikálás a portálon: 2002-02-19 00:00:00