Szoftver: Minden 7-re 1 játék - World Series Basketball

4 csillagos Cikk értékelése: 4,27 (11 szavazatból)

(A képre kattintva ki is próbálhatod egy java emulátorban!)

Kiadás: Imagine Software, 1985
Besorolás: sport-akció
Géptípus: ZX Spectrum 48K
Speccyalista Toplista: 138.
Eredeti ár: 7,95 GBP átszámítva akkori árfolyamon 511 Ft
(mai árszinthez viszonyítva 9 351 Ft lenne)

Sohasem izgattak különösebben a sportjátékok, se Speccyre se később PC-re. Talán, mert szánalmasan ügyetlen vagyok bennük? Meglehet. Viszont volt egy kivétel. A World Series Basketball, mely talán az egyetlen teljes pályás, kétkosaras kosárlabda szimuláció Speccyre. Felvonultat minden olyat, amitől húsz évvel később is pont olyan jót lehet vele játszani, mint amikor a jó öreg gumigomboson gyötörtük Szabó Csabi komával - igen, a kétjátékos üzemmódot is. Háromperces félidők, harminc másodperces támadóidő, hárompontosok és faultok, "visszajátszás" - mint játékos hiba, nem pedig "replay" ? büntetők és bedobások, cselek, 4-4 játékos a pályán. El lehet csípni a lepattanókat, bele lehet ugrani a passzolt labdákba megszerezve a bogyót. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy messze megelőzte a korát - Speccyn legalábbis biztosan. Mindezekhez elég volt neki a jól megszokott, 4+1 gombos irányítás, nem kellett megtanulni hozzá bonyolult kombókat, mint a konzolokon. A játéktér és a játékosok meze átszínezhető, kinek mi a legkellemesebb. Ha a gép ellen játszunk, akkor hat fokozatban állítható a gép tudása, de alapfokozaton is "ő" az egyetlen, aki nagy biztonsággal hajigál hárompontosokat. A hangokkal teljes mértékben elégedett vagyok, lévén játék közben csak a bírói füttyjeleket lehet hallani, ellenben a meccs végén bevonuló és a kupát a feje fölé tartó csapat diadalmas pillanatában a Harlem Globetrotters jól ismert "himnuszát" játssza a gép.

Persze nincsen rózsa tövis nélkül, két nagyon idegesítő tulajdonsággal kell megbarátkoznunk. Mindenekelőtt a félpályás passzoknál gyakran előfordul, hogy az általunk vezetett játékos kikerül a játékmezőből és lévén nem látszik, hogy mit is csinálunk, gyakorlatilag tehetetlenül figyeljük, hogy az ellenfél beszór egy kosarat. Ez akkor különösen idegesítő, hogyha közben meg ott téblábol egy AI (nem)irányította csapattag az akció közben. Másként fogalmazva: nagyon hiányzik egy "játékos váltás" gomb. A probléma megoldható azzal a stratégiával, hogyha nincs nálunk a labda, akkor - logikusan - mindig az ellenfél aktív játékosára mozdulunk. Amivel azonban nincs mit tenni, hogy a gép következetesen rosszul értékeli a faultokat. Mesteri szintre lehet fejleszteni az ellenfél bosszantását azzal, hogy folyton lefaultoljuk amit - rosszul - neki ró fel a gép és aztán kamatoztatjuk a büntetőket. Persze ezzel jól lehet szórakozni, de ha ellenünk ítél hibásan a gép, az persze vérlázító!

Kedvesen bumfordi bug, hogy a mérkőzés elején, amikor a csapatok bevonulnak, akkor az egyik játékos rendszeresen átsétál a kezdőkör előtt ácsorgó másikon.

Ha létezne ilyen, akkor méltán indulhatna a "Legjobb Spectrum loadképernyő" versenyen is.

A játék menüje árulkodó, nem véletlenül hasonlít nagyon a Beach Head-ére, vagy a Raid Over Moscow-éra, ezt a minden ízében kitűnő játékot is Ian Morrison és David J. Anderson fémjelzi!

Feladat: megnyerni a meccset.

Tipp: A kép felső részén látható nyilacska mindig mutatja, hogy merre is támadunk éppen. Bután hangzik, de nagyon hasznos! Nem érdemes hosszú passzokkal próbálkozni, mert a gép még a legalacsonyabb szinten is 99%-os biztonsággal csípi el azokat. Ugyanez vonatkozik a hárompontosokra. A nyerő stratégia a kosár alól dobott, gyakori és biztos kétpontos.

Értékelés:
Ötlet:
Grafika:
Hang:
Kezelhetőség:
Nehézség:
Időtállóság:

Visszalépés az előző oldalra