Szoftver: Minden 7-re 1 játék - Kokotoni Wilf

4 csillagos Cikk értékelése: 4,11 (18 szavazatból)

(A képre kattintva ki is próbálhatod egy javascript emulátorban!)

Kiadás: Elite Systems, 1984
Besorolás: mászkálós, ügyességi
Géptípus: ZX Spectrum 48K
Speccyalista Toplista: 153.
Eredeti ár: 5,95 GBP átszámítva akkori árfolyamon 379 Ft
(mai árszinthez viszonyítva 28 072 Ft lenne)

A Kokotoni Wilf az akkoriban szintén sikeres Jet Set Willy c. játékot próbálta felülmúlni. Véleményem szerint ez sikerült is a készítőknek, a történet, a grafika, a hangulat és a játszhatóság is jobb. Persze nem mondom ezt minden elfogultság nélkül. Ez a játék volt életem legelső játékprogramja. 1985-ben találkoztam vele, mikor egy barátom hívott át "Spektrumozni". Heteken át bűvöltük a programot, próbáltuk a különböző szinteket megoldani. Akkoriban nem volt semmilyen újság vagy könyv, amely segített volna egy örökélet kóddal, hogy egy rövid délután alatt végigvigyük. Ez volt a legelső találkozásom a Speccyvel is, de ez már egy másik történet...
Az alapsztori a következő: több száz évvel ezelőtt, egy északi tartományban élt a Nagy Mágus, Ulrich, aki felfedezte, hogy létezett valaha egy Sárkány Amulett, melynek darabjai szétszóródtak az időben. Ulrich túl öreg volt ahhoz, hogy egymaga megszerezze a darabokat, ezért megidézte Kokotoni Wilfet, a rettenthetetlen bajnokot. Szárnyakat adott neki, és megbízta őt az Amulett darabjainak megtalálásával. Visszaküldte tehát az időben, több mint 1 millió évvel, ahol... Nos, itt kapcsolódunk be a történetbe.

A játékban Wilfet irányítjuk, akivel össze kell gyűjtenünk az Amulett 63 darabját, 6 különböző időben: Kr.e. 1000000, 1066, 1467, 1784, 1984 és 2001. Egy-egy időzóna teljestítése után a Mágus elég erőt gyűjt ahhoz, hogy időkaput nyisson Wilf számára a következő korba. Az Amulett darabjait Dávid csillagok szimbolizálják. Az időkapu a csillagok megszerzése után, a villogó csillag megérintésekor nyílik. Az egyes időzónák képernyőkre vannak osztva, melyek egymáshoz kapcsolódnak, szabadon átjárhatók. Minden időzónának sajátos grafikai stílusa van, amely megpróbálja szimbolizálni az adott kort. Az első időzóna a dinók korába visz minket, őslények nehezítik a haladást. A készítők biztosan hanyagolták a történelemórákat, mert a dinoszauruszok kb. 65 millió évvel ezelőtt haltak ki. Bár ez nem von le semmit a játék értékéből.

1066 a Norman invázió éve. Ágyúgolyókkal és íjakkal támadnak ránk a vártoronyból.
1467 a sötét középkor. Szerzetesek rohangálnak mindenütt. Az első pályán mindjárt egy csontváz fogad minket.
1784 az Amerikai Függetlenségi háború vége. Egy hatalmas hajó árbócán találjuk magunkat. Talán épp egy távozó Britt hajón?
1984 a jelenbe repít minket, ahol repülőgépek, helikopterek nehezítik utunkat. Felismerhető az angliai Trafalgar tér, a Heathrow repülőtér.
2001 a jövő, űrhajók és holdjárók látványa fogad minket (ne felejtsük el, a játék 1984-ben készült!).

Gyűjtési akciónkat különböző mozgó és mozdulatlan lények vagy tárgyak nehezítik, melyek érintése azonnali életvesztést okoz. Sokszor nem egyértelmű, hogy egy fix tárgy érintése halálos-e vagy sem. Mozgó ellenségeink kivétel nélkül valamilyen előre definiált pályán haladnak, ciklikusan, amely így könnyen kiismerhető. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy könnyen leküzdhetők.

Néhány pályán titkos átjárót helyeztek el a készítők, amely két helyszín közötti átjárást tesz lehetővé, az egyik, vagy mindkét irányban. A harmadik időzóna csak egy ilyen átjáróval oldható meg gyorsan, életvesztés nélkül...

Hat élet áll rendelkezésre a játék befejezéséhez, ami elsőre talán soknak tűnhet, de biztosíthatok róla mindenkit, hogy még viszonylag sok gyakorlás után is nehéz ennyi élettel végigvinni a játékot. Mivel nincs mentési lehetőség, ezért a hatodik élet elvesztése után kezdhetjük elölről az egészet. Életet pótolni nem lehet, a csillagokon kívül más felvehető tárgy nincs a játékban.

Ha megtaláltuk az utolsó csillagot is, véget ér küldetésünk. Megcsodálhatjuk a befejezést: mindössze egy mondat áll a képernyőn, amelyben gratulálnak nekünk, és megtudhatjuk, hogy miért kellett összegyűjtenünk az Amulett darabjait. Az Elite egy versenyt indított: az első 100 játékos, aki végigjátsza a játékot és ismeri a bejefezést, ajándékot kap. Ez a kevésbé nagysikerű The Fall Guy c. játékprogram volt, amelyet a hasonló című film után készítettek.

Főhősünk irányítása nagyon egyszerű:
5,6,q,z - balra
7,8,w,x - jobbra
1,0 - repülés

A repülés gomb megér egy rövid magyarázatot. Ha nyomva tartjuk, Wilf felfelé száll, ha elengedjük, akkor lefelé. Több olyan trükkös helyszín is található, ahol ügyesen kell átlebegni a halálos akadályok között.

Térkép: Ezen a linken egy térkép található a játékhoz.

Tipp:
Néhány cheat kód:
POKE 42214,n - ahol n az életek száma.
POKE 43742,0 - örökélet.
POKE 42177,2 - néhány ellenség (nem az összes!) ártalmatlanná válik (piros színűek lesznek).
POKE 28929,8: POKE 28934,8: POKE 28939,8 - sérthetetlenség.

És végül egy érdekes csalás: a kezdőképernyőn a 2,3-as gombokkal rendre a 2,3-as pályán kezdhetünk. Ez úgy került a játékba, hogy a Crash magazin tesztelői javasoltak egy olyan megoldást, amivel egy szint teljesítésekor, a játék egy kóddal a már teljesített szintek után folytatható lenne. Valamiért a készítők az ötletből csak ennyit valósítottak meg.

Értékelés:

Ötlet: Az alapötlet ma már sablonosnak és egyszerűnek hat. Bevallom őszintén, annak idején nem volt tudomásom a kerettörténetről, így a Kokotoni Wilf számomra egy izgalmas kihívást jelentő ügyességi játék volt csupán. Ugyanakkor, az egymást követő korok, teleportáló csillagok, veszélyes és izgalmas helyszínek remek szórakozást jelentettek 1985-ben.

Grafika: A korabeli újságok igen magasra értékelték (88% - Crash magazin). A 80-as évek végén már jelentek meg igényesebben megrajzolt játékok ZX Spectrum-ra is, de az 1984-ben megjelent játékokkal összehasonlítva tényleg kiváló a grafika.

Hang: Nincs értelme a hangot osztályozni, mert gyakorlatilag Wilf szárnycsapkodásain kívül szinte semmit sem fogunk hallani. Igaz, ha elveszítünk egy életet, vagy átlépünk egy új időzónába, azt egy hangeffekt is jelzi.

Kezelhetőség: Joystick támogatás nincs, de az irányítás egyszerű és kényelmes. Wilf pontosan és azonnal reagál a billentyűkre. Még mai szemmel is nagyon jó értékelést érdemel.

Nehézség: A kezdő játékosok számára már az első néhány képernyő után kihívást jelenthet egy-két csillag megszerzése. Jellemző a játékra, hogy minden időzónában találhatók könnyű helyszínek, de összességében elmondható, a játék szintről-szintre nehezebb lesz.

Időtállóság: Ez az értékelési pont talán a leginkább szubjektív az összes közül. Már a bevezetőben is említettem, hogy ez a játék számomra örök. Valószínüleg nem vagyok ezzel egyedül, hiszen az Interneten több remake-kel is találkozhatunk. Játékkonzolon való megjelenéshez biztosan kevés lenne az ötlet, de az egyre fejlődő mobiltelefonos játékok piacán még találkozhatunk vele esetleg.

Ötlet:
Grafika:
Hang:
Kezelhetőség:
Nehézség:
Időtállóság:

Remake:
Kokotoni Wilf - IDIGICON, 2002 - $9.99 Sharware, 3 free trial

Ez a verzió nagyon igényesen lett megrajzolva. Míg az eredeti játék igazi pixel-pontos pozicionálást igényelt, addig ez a feldolgozás, köszönhetően a nagyfelbontású grafikának, már nem tudja visszaadni ezt az élményt. A pályák egy kicsit át lettek tervezve, az Amulett néhány darabja átkerült más helyre. A szörnyek megszaporodtak, és új útvonalakon mozognak. Úgy látszik, a készítők túl egyszerűnek találták az eredetit. A kezelés szerintem rosszabb lett, sokkal nehezebb Wilfet irányítani.

Wilf - Maros és Roman Jonata, 2003 - Freeware

Csak nyomokban hasonlít az eredetire. A pályák és a szörnyek szinte teljesen át lettek tervezve. A grafika minősége leginkább a 90-es évek MCGA (320 x 200 x 256 szín) szinvonalára emlékeztet. Azt hiszem, túl nehézre és zavarosra sikerült a játék.

Publikálás a portálon: 2005-10-16 00:00:00
Visszalépés az előző oldalra