| Szoftver: Minden 7-re 1 játék - Pyjamarama | ||||||||||||||||
 Cikk értékelése: 4,58 (43 szavazatból)
| ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| (A képre kattintva ki is próbálhatod egy javascript emulátorban!) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Kaparászó kezek éjszakája - ez egy nyolcvanas évekbeli B-kategóriás horrorfilm címe is lehetne, s a korszellem teheti, mert a nyolcvanas évek egyik legnagyszerűbb kultjátékában is főszereplővé avanzsál a rémisztő - és pompásan élethű - zombikéz. Annyira, hogy mi meg is személyesítettük, bátyám egyik azóta sajnos már elhunyt, rettegett tanáráról neveztük el a padlóból előszeretettel felmarkolászó végtagot. Nos, a Pyjamarama nemcsak a hasonló, mókás ellenségek (ajtóból kiugró bokszkesztyű) és a végtelenül suta-aranyos screen miatt lett népszerű, nemcsak a diszkóklubokból jól ismert Popcorn-zene miatt, hanem mert meglehetősen összetett és jól működő világot sikerült beleszuszakolni abba a negyvennyolc kilobájtba. Ha hat játékprogramot kellene említenem (miért éppen hatot?), amely valóban hatott (sic!) rám, akkor a Gunfright, a Robin of the Wood, a Maniac Mansion, a Zak McCracken és az Alone in the Dark előtt mindenféleképpen a Pyjamaramát említeném. Elgondolkodtató, hogy a hat játék fele a Speccy-n ragadott magával. Annyira, hogy szinte bennük éltem, azóta eladott családi házunk Wally otthonává változott, s kerestem a gombot, ami a mozgólépcsőt elindíthatná. A gyermekpszichológusok még hosszan elvitatkozhatnak a játékprogramok egészségkárosító hatásáról, egy biztos: számomra a Pyjamarama a nagy gyermekkori olvasmányok közé tartozik: azóta egyenértékű számomra egy kitűnő játékprogram alkotója egy hasonlóan jó könyv vagy film szerzőjével. A történet meglehetősen profán: főhősünk notórius hétalvó és szuperegójába bújva kell megtalálnunk az ébresztőóra kulcsát, hogy ne késsen el a munkából. Aki próbálta már önmagát felébreszteni félálmából, az tudja, hogy a sokféle szörny által akadályozott óriási útvesztő, az űrön át vezető kaland elég pontos és költői mása a mi mindennapi szélmalomharcainknak. Ilyen mindennapi és megmosolyogtató a Pyjamarama, csak itt három életünk van, az energiapoharakból elkaparászott életet pedig könnyen visszaadja egy konyhában talált nyalóka vagy kávé. Közben - nagyon kacifántos logikával - cserélgethetjük a különböző hasznos és kevésbé hasznos tárgyakat, hisz egyszerre csak hármat tudunk magunkkal cipelni. Halálunk után pedig megnézhetjük, hogy hány százalékot teljesítettünk. Ki lenne az, aki a való sorsában is örömmel élne ezzel a mennyei lehetőséggel? Nos, a Pyjamarama a Wally-sorozat legsikerültebb tagja - legalábbis az Automania mellett -, kellemesen túlbonyolított és kísérteties világgal, amelyet azonban még egyetlen A4-es lapra fel lehet skiccelni, ha valaki komoly megoldáson töri a fejét. Én beérem a sokféle szoba közötti céltalan kalandozással is, a liftezéssel és a liftajtónál makacsul püfölő bokszkesztyűvel, valamint az egyik legnagyvonalúbb geggel: a padláson rejtőző tökéletes Space Raiders-játékkal, amely csak mintegy odavetésként szerepel a 48K-s játékban... | ||||||||||||||||
| Feladat: felébredni - és ez nem is kevés! :) | ||||||||||||||||
| Tipp: Teljes leírás az SpV első számában! Jah, hogy azt már csak aranyért lehet beszerezni? :) Keresgélj a sinclair.hu-n! :) | ||||||||||||||||
| Értékelés: | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Publikálás a portálon: 2005-08-21 00:00:00 | ||||||||||||||||
