Tartalomjegyzék
Általános jellemzők
A MUZIX81-ként ismert rendszer két termékből áll, ezek a Composer és az Audio
Processor, amelyek egy-egy hardver interfészt jelentenek a működtető programokkal
(minimum 16kB-os ZX81 vagy ZX Spectrum gépekhez). A rendszer fejlesztésének
és használatának történetét a Riportok oldalon olvashatjuk. Az alábbi ismertető
a termékek képességeit és jellemzőit ismerteti (sajnos csak a leírások alapján,
valós használati tapasztalatok nélkül - ezért bármilyen kiigazítást, bővítést
szívesen látunk). A leírásokat az 1.01-es verziójú, ZX81-hez készült programokhoz
készítették Szalay András és Sándor 1983-ban. A Spectrumos kiterjesztéseket
külön tárgyaljuk.
A Composer
A MUZIX81 rendszer első terméke a Composer. Segítségével analóg szintetizátorokat
lehet programból vezérelni: a számítógépen zenét komponálni, javítani, elmenteni
és a szintetizátoron lejátszani. A program lehetőséget biztosít dalok közvetlen
szerkesztésére (a hangjegyek beírásával), de dallamrészletek a szintetizátor
billentyűzetén is bejátszhatók (majd ezeket lehet korrigálni, transzponálni,
tárolni és dalokban felhasználni). A közvetlen szerkesztéssel vagy bejátszással
egyidejűleg 24 különböző, maximum 64 hangból álló dallamrészlet képezhető, ezekből
lehet a dalt összeállítani (a dallamrészletek sorrendezésével, az ismétlődések
és transzponálások megadásával). A komponálás közben minden részt külön-külön
is meg lehet hallgatni. A kész dal kazettára menthető későbbi lejátszáshoz vagy
szerkesztéshez.
A Composer hardver interfész: A hardver interfész a ZX81 bővítőportjára
csatlakozik. Feladata a hozzá kapcsolt szintetizátor vezérlése a ZX81-en megkomponált
dal hangjai szerint. A rajta lévő csatlakozók funkciói legjobban a jelutak mentén
követhetők:
- Hangok lejátszásához a szintetizátor vezérlőfeszültségét (1V/oktáv) a COMPOSER
OUT részben a CV kimenet biztosítja. A szintetizátor trigger bemenetére
a TRIG1 (Moog vagy Korg szintetizátorok triggere, kapcsoló trigger)
vagy a TRIG2 (Roland vagy ARP szintetizátorok triggere, feszültség
trigger) kimenetet kell kötni. A trigger impulzus indítja a vezérlőfeszültség
által meghatározott hang generálását. Az ACCENT kimenet egy kapuzó
jelet ad, ami a hang teljes hosszában aktív.
- Az egyes hangok egymás utáni lejátszása belső vagy külső ütemadó (óra) jeleire
történik, ez az előlapi INT/EXT kapcsolóval választhatjuk ki:
- A belső órajel frekvenciáját a CLOCK és FINE potenciométerek
állításával változtathatjuk. Az óra "ütéseit" az AUDIO OUT
kimeneten hallgathatjuk, digitális formában a DIG OUT kimeneten
áll ez rendelkezésre. A belső órát a START gomb lenyomása indítja
(ezt az üzemmódot a gomb feletti kis LED jelzi) illetve a STOP
gomb lenyomása állítja le.
- A külső forrást az AUDIO IN aljzatra kell csatlakoztatni (ez
a külső forrás lehet pl. egy multitrack hangfelvétel sync trackje), ennek
erősítése a GAIN potenciométerrel szabályozható. A jelszint (erősítés)
akkor megfelelő, ha a LED jól láthatóan villog. A START és STOP
gombok engedélyezik illetve tiltják a külső forrás felhasználását.
- Speciális forrásnak számít a STEP gomb lenyomása illetve a hozzá
tartozó bemenetre adott digitális impulzus. Ez a lenyomás idejéig egy
órajelet eredményez.
- A szintetizátor CV és TRIG (vagy GATE) kimenete a Composer interfész KEYBOARD
IN részének CV, és TRIG1 vagy TRIG2 bemenetére köthető.
Ez dallamok bejátszásakor használatos, ez által képes az interfész a lejátszott
hangmagasságot és időtartamot rögzíteni.
- Az interfész dob szintetizátorok vezérlésére is alkalmas a Drummer programmal.
A különböző dobok vezérlésére 6 külön programozható trigger kimenet áll rendelkezésre
(DRUMS részben az OUT 1..6), emellett a TRIG OUT és az ACCENT
is használható, így összesen 8 dob vezérelhető.
Multitrack hangfelvételhez célszerű először egy szinkronizáló (sync) tracket
felvenni szalagra (pl. a Composer interfész órajel kimenetéről). Ezt azután
a külső órajel bemenetre kell kötni, így ehhez szinkronizálható az egyes dalok
(trackek) lejátszása a számítógépről.
A Composer program: A programot a funkciók
áttekintésével ismertetjük:
- Dal szerkesztés: Egy-egy dal több dallamrészletből állhat (pl. sorok vagy
szakaszok, refrének). Ezeket a részeket külön-külön szerkeszthetjük úgynevezett
SUB szekvenciák formájában (ezeken belül kell a lejátszandó hangokat megadni),
majd ezekből magasabb szintű, úgynevezett MASTER szekvenciákat hozhatunk létre
(ezek már csak SUB vagy más MASTER szekvenciákból állhatnak). A dal legfelső
szintű struktúráját megadó MASTER szekvenciát külön be kell jelölni. A szekvenciákat
az ABC betűi azonosítják, az alapmenüben közvetlenül látható, hogy mely szekvenciák
tárolnak dallamrészleteket.
- Hangok megadása: A SUB szekvencia összeállítása során kerül sor a hangonkénti
szerkesztésre. A hangok 5 oktávot foghatnak át. Megadásuk során egy-egy
hangot 3 karakter határoz meg: az oktáv (0-tól 4-ig), a hangmagasság (a
szokásos C, D, ...) és a módosító kereszt vagy a bé. Ez elé írandó a hang
hossza (1...8 óraütem). Speciális "hang" a szünet (P). Megadható
az is, hogy a Composer interfész kimenetei közül a hang lejátszásakor
a trigger és/vagy/sem a kapuzó jel legyen aktív.
Egy példa: 6.2G+* jelenti
a 6 hosszúságú, második oktávban található G# hangot, a kiadásakor a trigger
és a kapuzó jel is aktív.
- SUB szekvencia szerkesztés: Egy SUB szekvencia maximum 64 hangból állhat.
A szekvencia szerkesztése során az összes hang látszik a képernyőn, ezeket
lehet felülírni, törölni, ismételni, közéjük beszúrni. Kényelmi szolgáltatásként
az ismételten azonos oktávot illetve hosszt nem kell újra beírni (rövidített
beírás).
- MASTER szekvencia szerkesztés: A SUB-okból MASTER szekvenciák állíthatók
össze. Megadandók az egymás után lejátszandó SUB-ok azonosítói, valamint
a SUB hangmagasságának esetleges transzponálása (félhangonként). A dal
végén kijelölhető a (végtelen sokszor) ismételendő utolsó szakasz. A MASTER
szekvenciák a SUB-ok mellett más MASTER szekvenciákat is tartalmazhatnak
(pl. refrén szerkesztés majd ennek beillesztése a dalba).
Egy példa: A0035C>B3:S>B0:
jelenti azt, hogy az A azonosítójú SUB szekvenciát kell lejátszani négyszer,
ebből az utolsó két alkalommal 3-mal illetve 5-tel transzponálva, majd
a C azonosítójú MASTER szekvencia következik (ezt a > jel különbözteti
meg), amit a 3-mal transzponált B SUB követ, majd kettőspontok között
az ismételendő utolsó rész, ami az S azonosítójú MASTER és a B azonosítójú
SUB szekvenciákból áll.
- Transzponálás: A SUB szekvenciák statikusan (nemcsak a MASTER összeállítása
során) transzponálhatók; meg kell adni a félhangok számát (pl. -12 egy
oktávval lejjebb transzponál).
- Lejátszás szintetizátoron: A Composer interfész kimeneteit a szintetizátorhoz
kötve meghallgathatjuk az összeállított dalt, azaz a legfelső szintűnek kijelölt
MASTER szekvenciát. A lejátszás szoftverből történő indítása mellett persze
szükséges az is, hogy ütemadó órajelek érkezzenek vagy a hardver interfész
belső órájából vagy a külső forrásból (ld. fentebb a hardver interfész leírásánál).
Kapcsolódó funkciók:
- Véletlenszerű késleltetések beépítése: Maximum 250ms tartomány adható
meg, amiből a program véletlenszerűen sorsol késletetéseket az egyes hangok
lejátszása előtt. Így elkerülhető a gépiesen precíz lejátszás.
- Órajel mérés: A bejövő percenkénti órajelek száma jelezhető ki, ez hasznos
a forrás ellenőrzésekor.
- Dal bejátszása szintetizátorról: Ha a szintetizátor kimeneteit megfelelően
a Composer interfészhez csatlakoztattuk (ld. fentebb a CV és TRIG
bemenet leírásánál), akkor egyszerre egy SUB szekvenciát (tehát max. 64 hangot)
bejátszhatunk a szintetizátorról. A program rákérdez a SUB azonosítóra, majd
a bejátszás végén az órajelek számára. A felvett SUB szekvencia ezután a szokásos
formában hangonként javítható illetve dalokban felhasználható. Kapcsolódó
funkció:
- Szintetizátorhoz igazítás: Egy dal bejátszása előtt a programot meg
kell tanítani, hogy a szintetizátorból bejövő jelek (feszültségszintek)
milyen hanghoz tartoznak. Ennek során a program rendbe "bekér"
egyes hangokat, azaz felszólít a szintetizátoron a megfelelő hang lejátszására.
- Dal szalagra mentése illetve betöltése az alapvető funkciók közé tartozik,
ezek a szokásos módon használhatók. A szalagra természetesen a szerkeszthető
belső ábrázolás kerül, nem a szintetizátoron meghallgatható zene.
A Drummer program: A Drummer az előzőleg ismertetett
Composer hardver interfészt használja, csak a működtető program ritmusok tervezésére
és külső dobszintetizátor meghajtására alkalmas. Felépítése nagyon hasonló a
fenti Composer programhoz, lényeges különbség csak a SUB szekvencia szerkesztésében
van. Itt a 8 kimenő jelhez (ld. fentebb a hardver interfész leírásánál) kapcsolható
dobok neveit látjuk, és maximum 16 ütemhez adhatjuk meg, hogy melyik dob mikor
szóljon. A teljes képernyős szerkesztő mutatja a dobok megszólalását egymáshoz
képest a 16 ütem során. A SUB szekvencia a szerkesztés során rögtön ki is próbálható.
A MASTER szekvencia megadásakor itt természetesen a transzponálás nem érvényesül.
Az Audio Processor
Az Audio Processor a MUZIX81 rendszer második komponense (időben ez készült
el később). Egyik funkciójaként külső forrásból érkező hangokat képes valós
időben digitálisan feldolgozni (pl. visszhang, zengető, hangmagasság transzponáló
effektek hozzáadásával). A másik fő funkciója, hogy szintetizátor billentyűzetet
hozzákötve külső forrásból a számítógép memóriájába rögzített hangok lejátszhatók,
más-más hangmagasságot rendelve az egyes billentyűkhöz. Így virtuális, szimulált
hangszerek hozhatók létre.
Az Audio Processor hardver interfész: Az interfész ZX81 esetén 64kB
memóriát igényel a mintavételezett hangok viszonylag nagy tárolási igénye miatt.
A mintavételezési frekvencia 37kHz lehet, emellett digitális kompresszió és
expanzió segít a jel-zaj viszony javításában illetve negyedfokú szűrők is találhatók
a ki- és bemeneten a mintavételezési zaj redukálása érdekében. A kezelőszervek
és csatlakozók funkciói a következők:
- Hangfelvételhez (digitalizáláshoz) az AUDIO IN csatlakozó használható.
A GAIN potenciométerrel állítható a bejövő jel erősítése.
- Az effektezés az AUDIO OUT hangkimeneten hallható. A MIX potenciométerrel
keverhető az eredeti hang (DRY végállás) és a effektekkel módosított hang
(EFF végállás). Még a keverés előtt egy visszacsatolás lehetséges a módosított
kimenetről a bemenetre a FEEDBACK potenciométerrel.
- A szintetizátor CV és GATE kimenetének csatlakoztatása a hanglejátszás (szimulátor)
üzemmódhoz a FROM SYNTH CV és GATE csatlakozókon valósul meg.
A CV feszültség trigger. A RELEASE potenciométer azt adja meg, hogy
lejátszáskor a szintetizátor billentyű felengedése után mikor csengjen le
a játszott hangminta.
- A kazettás magnót a programok és rögzített minták gyorsított betöltéséhez
illetve kimentéséhez a CASSETTE EAR illetve MIC csatlakozókhoz
kell kötni (az interfész tartalmazza a hardveres jelformálót). A biztonságos
betöltéshez olyan magnó hangerő kell, hogy az előlapi OVERLOAD LED
ne világítson.
Az Audio Processor hardver interfészhez adott ZX81 programoknak már a betöltése
is érdekes, hiszen a szalag elsőként egy-egy betöltő (loader) programot tartalmaz,
ami a szokásoshoz képest 30-szoros sebességgel képes a rákövetkező programot
betölteni. Ennek érdekében kell a magnó kimenetét a hardver interfész EAR
bemenetére kötni.
A Simulator program: Az Audio Processor hardver
interfész bemenetéhez kötött külső forrásból (mikrofonról, magnetofonról) különböző
hangszerek (pl. gitár, dob) hangja digitalizálható a ZX81 memóriájába. A szintetizátor
CV kimenetét az interfészre kötve ezután a szintetizátor billentyűinek lenyomásával
előcsalogatható a rögzített hang, mégpedig a billentyűknek megfelelő különböző
hangmagasságokban. A program funkciói a következők:
- Hang felvétele: Ehhez a külső hangforrást vagy mikrofont a hardver interfészhez
kell csatlakoztatni. A memóriában 45kB puffer áll a hangfelvételhez rendelkezésre,
ez kb. 1,6s felvételhez elég. A felvétel ténylegesen akkor indul, ha a bejövő
jel meghalad egy küszöbértéket (szoftverből állítható trigger szint), és a
puffer megtöltéséig tart. Járulékos funkciók:
- A hangminta a mintavétel után rövidíthető a végpont beállításával (ez
256 bájtonként mozgatható).
- A mintavett jel amplitúdó-időfüggvénye megjeleníthető a képernyőn. Ez
hasznos a mintavételezés ellenőrzéséhez; a csúcsértéket a program számszerűen
is kiírja.
- Valós időben mérhető mind az audio bemenet jele, mind pedig a szintetizátor
billentyűkhöz tartozó CV bemenet jelének értéke; szükség esetén ezután
a hardver interfész behangolható.
- Hang lejátszása: A felvett hangminta hangmagasság-változás nélküli lejátszását
a szintetizátor adott billentyűjéhez kell kötni (ez a programban beállítható),
a többi billentyű ehhez képest a megfelelően módosított hangmagasságú lejátszást
indítja. A lejátszás egyszeri (elejétől a végéig) vagy ismétlődő lehet (az
ismétlés nem csak a hang elejétől, hanem tetszőleges közbenső ponttól indulhat)
amíg a szintetizátor billentyűjét lenyomva tartjuk. Visszafelé történő lejátszás
is beállítható. További beállítási lehetőségek a következők:
- A szintetizátor billentyűinek egyenkénti beállítása: Minden billentyűhöz
hozzárendelhető külön-külön, hogy a hangminta lejátszásakor mekkora hangmagasság
eltolás tartozzon hozzá (a fent említett egy billentyűs beállítás esetén
automatikusan számolt az eltolás 12 billentyű/oktáv szerint).
- Érdekes funkció a teljes billentyűzet egyidejű "áthangolása",
ez maximum egy félhanggal történhet.
- Az ismétléshez tartozó közbenső pont megadható a felvétel végétől visszafelé
mért időtartomány megadásával, vagy automatikus kereséssel (ilyenkor a
már megadott ismétlési ponthoz legközelebbi olyan pontot keresi, hogy
ne legyen hallható kattanás az ismétlés megkezdésekor), vagy manuálisan
(ilyenkor bájtonként mozgatható a pont a hang meghallgatása mellett).
- A szintetizátor GATE vagy CV bemenetének kijelölésével az is kiválasztható,
hogy egy új hanglejátszás az előző billentyű felengedése után vagy az
új billentyű lenyomásakor rögtön kezdődjön. Az új lejátszásra való "átkapcsoláshoz"
tartozó kattanást egy belső hardver aluláteresztő szűrő küszöböli ki.
- A felvett hangminta és a billentyűzet beállítása magnetofonon rögzíthető
illetve betölthető (a jelformálót kell ehhez is használni, ld. a hardver interfész
leírását).
Az Audio Effects program: Ez a program
valósítja meg a hang effekteket. Valós időben 4 effektet képes nyújtani, egyenként
9 előre beállított paraméterrel (ez a 36 effekt a ZX81 billentyűihez köthető).
Az effektek beállításai természetesen szalagra menthetők. A hardver interfészen
a MIX és FEEDBACK potenciométerek használhatók az eredeti és az
effektezett jel keveréséhez illetve visszacsatolásához (lásd a hardver interfész
leírásánál). Az effekteket nyújtó alprogramok a következők:
- Visszhang (echo): Ez digitális késleltetéssel valósul meg, maximum 10 másodperc
adható meg paraméterként. Nagyobb késleltetéshez kisebb mintavételi frekvencia
tartozik. Érdekes a befagyasztás (freeze) funkció, ami a memóriában tárolt
minta lejátszását ismétli folyamatosan.
- Zengető (reverb): Ez az effekt két különböző késleltetési idő és fázis megadásával
valósítható meg. A FEEDBACK potenciométer alkalmazásával érdekes hangzások
állíthatók elő.
- Transzponáló (transposer): A felvett hang magasságát képes eltolni a -24...+12
félhang tartományban (tört félhangok is megadhatók az eltoláshoz). A feldolgozási
ciklus hossza néhány ms-tól változtatható.
- Kettős transzponáló (dual transposer): A bejövő jelen két transzponálást
végezhet el, így (a leírás szerint) "sokkoló Queen-szerű vokális hatások
érhetők el élőben". A két eltolt hang hangereje háromféle arányban állítható.
A MultiSim program: A program a Simulator
továbbfejlesztése. A külső jelek digitalizálására használható 45kB memóriatartomány
1..6 szegmensre osztható, ezekbe külön-külön történhet hangminták felvétele.
A szegmensekből történő lejátszás rendelhető hozzá ezután szabadon az egyes
szintetizátor billentyűkhöz (megadva a szegmensekhez tartozó billentyű-tartományokat).
Ez még nagyobb szabadságot biztosít "virtuális hangszerek" létrehozásához
és használatához. A szegmensek mérete dinamikusan alakítható (az egyes szegmensek
végpontjának megadása biztosítja a helyet a többi szegmensnek). A Simulator
program esetén megismert beállítási lehetőségek (pl. ismétlési pont, lejátszás
visszafelé) itt értelemszerűen egy-egy szegmensre vonatkoznak.
A DigiSynt program: Ez a program annyiban
a Simulator továbbfejlesztése, hogy nem külső forrásból rögzített hangmintákkal
dolgozik, hanem saját maga által létrehozott (generált) hangokkal. 22 különböző
"spektrum" hozható létre 16 Fourier komponens megadásával (az egyes
amplitúdókat a program grafikusan kijelzi). Ezekből összesen 6 különböző hang
állítható össze. Minden hang töréspontok sorozatát tartalmazza; minden törésponthoz
egy-egy újabb spektrum tartozik. A lejátszás során a program a töréspontoknál
átmenetet képez a spektrumok között. Ezenkívül még 16 frekvencia moduláló függvény
is definiálható, és ezek hozzárendelhetők az egyes hangokhoz (a szinuszmodulációt
az amplitúdó és a frekvencia értékek határozzák meg). Ez a hang megadás a szokásos
ADSR függvény általánosításának
tekinthető. A Simulator menüje bővül a spektrum szerkesztéssel (Fourier komponensek
megadása), a moduláció szerkesztéssel (amplitúdó és frekvencia megadása) és
végül a hang szerkesztéssel (töréspontok, spektrumok és moduláció megadása).
Az így definiált hang képzése (tehát a hanghullám memóriában történő tárolása
a lejátszáshoz) különböző oktávokban történhet.
Kiterjesztések ZX Spectrumhoz
A ZX81-hez készült eredeti programokat 48kB-os ZX Spectrumra is átírták illetve
kiterjesztették. Az Audio Processor tudása lényegében változatlan maradt, a
Composer lehetőségei azonban igen jelentősen bővültek.
A Midi-Analogue Composer: A módosított Composer
a MIDI rendszerű szintetizátorokkal is együtt tud működni, 8 hangos polifóniát
biztosítva. A MIDI illesztés érdekessége, hogy a meglévő Composer hardver felhasználása
érdekében szoftverből emulált 31,25 kBaud-os UART soros kommunikációs porttal
van megvalósítva, az általánosan szokásos hardver megoldás helyett. Így csak
két speciális MIDI kábelre van szükség, más hardver módosítás nem is kell.
A Composer program továbbfejlesztései a következők:
- Dallamszerkesztés: A menüben újonnan megjelenő Notewriter használatával
egy-egy SUB szekvenciát a szokásos kotta formájában lehet megjeleníteni. Ez
természetesen ki is nyomtatható a ZX Printeren.
- Bejátszás szintetizátorról: A billentyűzeten lejátszott dallamot sokkal
pontosabban képes a program felismerni, javaslatot tesz az óraütemek számára,
a legrövidebb hangot egy ütemnek feltételezve (az órajelek számát eddig kézzel
kellett hozzárendelni).
- Dal lejátszása: A program négy üzemmódban működhet. A Beeper módban a dallamok
a Spectrum hangszóróján keresztül meghallgathatók (tehát a Composer hardver
interfész nélkül, egy módosítható sebességű belső szoftver órát használva).
Az Analogue módot a ZX81 verzió esetén már láttuk. MIDI 1 módban monofónikus
dallamok, MIDI 8 módban pedig 8 szólamú polifónikus dallamok játszhatók le
a Composerhez kapcsolt MIDI szintetizátoron. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyszerre
max. 8 MASTER szekvenciát jelölhetünk ki lejátszásra és ezeket tetszőlegesen
MIDI csatornákhoz rendelhetjük. (Az összesen 16 MIDI csatorna több szintetizátort
MIDI through üzemmódban összekötve is használható.) Lejátszáskor egy 8 potenciométer
tartalmazó mixer képernyő jelenik meg, ahol állítható az egyes szekvenciák
hangereje. Mentéskor ezek az információk is szalagra kerülhetnek. A lejátszáskor
használt kapuzójel hossza is megadható; 200ms-nál nagyobb érték esetén folyamatos
lejátszást tételez fel (addig tart az adott hang, amíg a következő nem indul).
- Egyes szintetizátorok használják a billentyű leütési sebességre vonatkozó
információt (velocity). A program ezt is képes támogatni. A hangsúlyhoz (accent)
küszöbérték rendelhető, dallamok bejátszása esetén ezzel veti össze a bejövő
adatot és ez alapján rendeli hozzá az ACCENT ON/OFF értéket. Lejátszáskor
ez választható.
A Midi-Analogue Drummer program: A Drummer
program annyiban bővült, hogy az egyes SUB szekenciák nem csak 16, hanem 32
ütemet tartalmazhatnak.
A Midi<=>Analogue Converter program:
A program 4 részből áll. Az 1. és 2. rész az 1V/oktáv analóg és a MIDI szintetizátorokat
képes illeszteni mindkét irányban. A 3. és 4. rész konvertálja a különböző szabványok
szerinti szekvenszer időzítő jeleket mindkét irányban, az egyik oldalon MIDI,
a másik oldalon pedig 5V-os impulzusokat (vagy hangjeleket) használva. Ez lehetővé
teszi bármely MIDI eszköz használatát multitrack felvevőkkel.
- Az analóg => MIDI konvertálás: Ez esetben az analóg billentyűzetet a
CV és a TRIG1 vagy TRIG2 bemenetre kell kötni (típusa szerint), a MIDI eszközt
pedig az ACCENT kimenetre. A beállításhoz a C hangot kell az analóg szintetizátoron
lenyomni. Érdekesség, hogy tetszőleges számú hangból egy "akkord memória"
képezhető, ami egy billentyűlenyomásra reprodukálható.
- A MIDI => analóg konvertálás: A MIDI kábelt a TRIG1 inputra, az analóg
szintetizátor kábeleit pedig a CV kimenetre kell kötni; az ACCENT kimenet
használandó tigger kimenetként. Egyszeres trigger üzemmódban egy-egy hang
addig szól, amíg az össszes billentyűt fel nem engedték. Transzponálás is
megadható (-24...+24 félhanggal). Több billentyű lenyomása esetén csak az
utolsó érvényesül.
- Audio => MIDI időzítőjel konverzió: A forrást digitális impulzusok esetén
a STEP nyomógomb feletti aljzatra, hangjelek esetén pedig az AUDIO IN bemenetre
kell kötni (az erősítést ez esetben be kell állítani a GAIN potenciométerrel).
A MIDI kábel az ACCENT kimenetre csatlakozik. Időzítőjel leosztás vagy többszörözés
is beállítható 1 és 16 között.
- MIDI => Audio időzítőjel konverzió: Ez esetben a MIDI kábel a TRIG1 bemenetre
csatlakozik, a kimenő impulzus a TRIG2 kimeneten áll rendelkezésre. Hangjel
úgy állítható elő az AUDIO kimeneten, ha ezt a TRIG2 kimenetet rákötjük a
STEP nyomógomb feletti aljzatra. Itt is választható leosztás vagy többszörözés.
A Notewriter program: A program valós időben
képes lekottázni a Spectrum EAR bemenetére kötött monofónikus dallamot. Így
például közvetlenül kottán megjelenítheti a szintetizátoron játszottakat. A
programot tartalmazó magnókazettán mellékeltek egy virtuóz szintetizátor futamot
és egy fuvolán előadott Bach dallamrészletet, ezekkel lehetett kipróbálni a
lehetőségeket. Az előzetes leírás szerint jó eredmények várhatók szintetizátorok
vagy orgona esetén, énekhang esetén érdemes kísérletezni, míg gitár vagy zongora
esetén nem számíthatunk jó eredményekre. A hang minél tisztább (effektektől
mentes) kell legyen. Mikrofonos felvétel esetén megfelelő erősítés szükséges
(alacsony hangerő esetén elveszhetnek egyes hangok). A legmélyebb hang kb. 110
Hz lehet (ez függ a Spectrum ULA chip verziójától).
A rögzítés során két mód választható: Az INSTRUMENT mód azt jelenti, hogy a
bemenet pontosan hangolt, a VOCAL mód pedig a lassabb és kevésbé stabil bemenetre
utal. Kb. egy perces felvétel készíthető, a program kiírja a bejátszás paramétereit
(hangolási, hangmagasság és időzítési pontatlanság, tonalitás). A rögzített
kotta transzponálható, lejátszható, magnóra menthető vagy kinyomtatható.
Összefoglalás
Összességében elmondhatjuk, hogy a MUZIX81 rendszer 1982-ben a korabeli csúcskategóriát
képviselte a programozható eszközök között, különösen az eszközök árát is figyelembe
véve! Az igényes kivitelezésű hardver interfészekhez könnyen használható, kényelmi
funkciókkal is ellátott szoftverek társulnak. Ezek (talán a DigiSynth kivételével)
előismeretek nélkül is könnyen kezelhetők. A korabeli leírások alapján igen
nagy jelentősége volt a MIDI - analóg illesztésnek és konverziónak is, hiszen
ez két, eddig elkülönült "világot" tudott egyszerű eszközökkel összekapcsolni.
Az angol nyelvű leírások igen jó minőségűek, ezeket olvasva az ember valóban
kedvet kap az eszközök kipróbálásához és a zenei kísérletezéshez, de a MUZIX81-gyel
készült lemezek (pl. Pantha
Rei: p.r. computer) meghallgatásához is!
|