Hardversimogató: MUZIX81

4 csillagos Cikk értékelése: 4,84 (45 szavazatból)

Gyártó: Szalay András és Sándor
Kiadás: 1983
Eredeti ár: nincs adat
Betöltés

Tartalomjegyzék Általános jellemzők

A MUZIX81-ként ismert rendszer két termékből áll, ezek a Composer és az Audio Processor, amelyek egy-egy hardver interfészt jelentenek a működtető programokkal (minimum 16kB-os ZX81 vagy ZX Spectrum gépekhez). A rendszer fejlesztésének és használatának történetét a Riportok oldalon olvashatjuk. Az alábbi ismertető a termékek képességeit és jellemzőit ismerteti (sajnos csak a leírások alapján, valós használati tapasztalatok nélkül - ezért bármilyen kiigazítást, bővítést szívesen látunk). A leírásokat az 1.01-es verziójú, ZX81-hez készült programokhoz készítették Szalay András és Sándor 1983-ban. A Spectrumos kiterjesztéseket külön tárgyaljuk.

A Composer

A MUZIX81 rendszer első terméke a Composer. Segítségével analóg szintetizátorokat lehet programból vezérelni: a számítógépen zenét komponálni, javítani, elmenteni és a szintetizátoron lejátszani. A program lehetőséget biztosít dalok közvetlen szerkesztésére (a hangjegyek beírásával), de dallamrészletek a szintetizátor billentyűzetén is bejátszhatók (majd ezeket lehet korrigálni, transzponálni, tárolni és dalokban felhasználni). A közvetlen szerkesztéssel vagy bejátszással egyidejűleg 24 különböző, maximum 64 hangból álló dallamrészlet képezhető, ezekből lehet a dalt összeállítani (a dallamrészletek sorrendezésével, az ismétlődések és transzponálások megadásával). A komponálás közben minden részt külön-külön is meg lehet hallgatni. A kész dal kazettára menthető későbbi lejátszáshoz vagy szerkesztéshez.


A Composer hardver interfész: A hardver interfész a ZX81 bővítőportjára csatlakozik. Feladata a hozzá kapcsolt szintetizátor vezérlése a ZX81-en megkomponált dal hangjai szerint. A rajta lévő csatlakozók funkciói legjobban a jelutak mentén követhetők:

  • Hangok lejátszásához a szintetizátor vezérlőfeszültségét (1V/oktáv) a COMPOSER OUT részben a CV kimenet biztosítja. A szintetizátor trigger bemenetére a TRIG1 (Moog vagy Korg szintetizátorok triggere, kapcsoló trigger) vagy a TRIG2 (Roland vagy ARP szintetizátorok triggere, feszültség trigger) kimenetet kell kötni. A trigger impulzus indítja a vezérlőfeszültség által meghatározott hang generálását. Az ACCENT kimenet egy kapuzó jelet ad, ami a hang teljes hosszában aktív.
  • Az egyes hangok egymás utáni lejátszása belső vagy külső ütemadó (óra) jeleire történik, ez az előlapi INT/EXT kapcsolóval választhatjuk ki:
    • A belső órajel frekvenciáját a CLOCK és FINE potenciométerek állításával változtathatjuk. Az óra "ütéseit" az AUDIO OUT kimeneten hallgathatjuk, digitális formában a DIG OUT kimeneten áll ez rendelkezésre. A belső órát a START gomb lenyomása indítja (ezt az üzemmódot a gomb feletti kis LED jelzi) illetve a STOP gomb lenyomása állítja le.
    • A külső forrást az AUDIO IN aljzatra kell csatlakoztatni (ez a külső forrás lehet pl. egy multitrack hangfelvétel sync trackje), ennek erősítése a GAIN potenciométerrel szabályozható. A jelszint (erősítés) akkor megfelelő, ha a LED jól láthatóan villog. A START és STOP gombok engedélyezik illetve tiltják a külső forrás felhasználását.
    • Speciális forrásnak számít a STEP gomb lenyomása illetve a hozzá tartozó bemenetre adott digitális impulzus. Ez a lenyomás idejéig egy órajelet eredményez.
  • A szintetizátor CV és TRIG (vagy GATE) kimenete a Composer interfész KEYBOARD IN részének CV, és TRIG1 vagy TRIG2 bemenetére köthető. Ez dallamok bejátszásakor használatos, ez által képes az interfész a lejátszott hangmagasságot és időtartamot rögzíteni.
  • Az interfész dob szintetizátorok vezérlésére is alkalmas a Drummer programmal. A különböző dobok vezérlésére 6 külön programozható trigger kimenet áll rendelkezésre (DRUMS részben az OUT 1..6), emellett a TRIG OUT és az ACCENT is használható, így összesen 8 dob vezérelhető.

Multitrack hangfelvételhez célszerű először egy szinkronizáló (sync) tracket felvenni szalagra (pl. a Composer interfész órajel kimenetéről). Ezt azután a külső órajel bemenetre kell kötni, így ehhez szinkronizálható az egyes dalok (trackek) lejátszása a számítógépről.

A Composer program: A programot a funkciók áttekintésével ismertetjük:

  • Dal szerkesztés: Egy-egy dal több dallamrészletből állhat (pl. sorok vagy szakaszok, refrének). Ezeket a részeket külön-külön szerkeszthetjük úgynevezett SUB szekvenciák formájában (ezeken belül kell a lejátszandó hangokat megadni), majd ezekből magasabb szintű, úgynevezett MASTER szekvenciákat hozhatunk létre (ezek már csak SUB vagy más MASTER szekvenciákból állhatnak). A dal legfelső szintű struktúráját megadó MASTER szekvenciát külön be kell jelölni. A szekvenciákat az ABC betűi azonosítják, az alapmenüben közvetlenül látható, hogy mely szekvenciák tárolnak dallamrészleteket.
    • Hangok megadása: A SUB szekvencia összeállítása során kerül sor a hangonkénti szerkesztésre. A hangok 5 oktávot foghatnak át. Megadásuk során egy-egy hangot 3 karakter határoz meg: az oktáv (0-tól 4-ig), a hangmagasság (a szokásos C, D, ...) és a módosító kereszt vagy a bé. Ez elé írandó a hang hossza (1...8 óraütem). Speciális "hang" a szünet (P). Megadható az is, hogy a Composer interfész kimenetei közül a hang lejátszásakor a trigger és/vagy/sem a kapuzó jel legyen aktív.
      Egy példa: 6.2G+* jelenti a 6 hosszúságú, második oktávban található G# hangot, a kiadásakor a trigger és a kapuzó jel is aktív.
    • SUB szekvencia szerkesztés: Egy SUB szekvencia maximum 64 hangból állhat. A szekvencia szerkesztése során az összes hang látszik a képernyőn, ezeket lehet felülírni, törölni, ismételni, közéjük beszúrni. Kényelmi szolgáltatásként az ismételten azonos oktávot illetve hosszt nem kell újra beírni (rövidített beírás).
    • MASTER szekvencia szerkesztés: A SUB-okból MASTER szekvenciák állíthatók össze. Megadandók az egymás után lejátszandó SUB-ok azonosítói, valamint a SUB hangmagasságának esetleges transzponálása (félhangonként). A dal végén kijelölhető a (végtelen sokszor) ismételendő utolsó szakasz. A MASTER szekvenciák a SUB-ok mellett más MASTER szekvenciákat is tartalmazhatnak (pl. refrén szerkesztés majd ennek beillesztése a dalba).
      Egy példa: A0035C>B3:S>B0: jelenti azt, hogy az A azonosítójú SUB szekvenciát kell lejátszani négyszer, ebből az utolsó két alkalommal 3-mal illetve 5-tel transzponálva, majd a C azonosítójú MASTER szekvencia következik (ezt a > jel különbözteti meg), amit a 3-mal transzponált B SUB követ, majd kettőspontok között az ismételendő utolsó rész, ami az S azonosítójú MASTER és a B azonosítójú SUB szekvenciákból áll.
    • Transzponálás: A SUB szekvenciák statikusan (nemcsak a MASTER összeállítása során) transzponálhatók; meg kell adni a félhangok számát (pl. -12 egy oktávval lejjebb transzponál).
  • Lejátszás szintetizátoron: A Composer interfész kimeneteit a szintetizátorhoz kötve meghallgathatjuk az összeállított dalt, azaz a legfelső szintűnek kijelölt MASTER szekvenciát. A lejátszás szoftverből történő indítása mellett persze szükséges az is, hogy ütemadó órajelek érkezzenek vagy a hardver interfész belső órájából vagy a külső forrásból (ld. fentebb a hardver interfész leírásánál). Kapcsolódó funkciók:
    • Véletlenszerű késleltetések beépítése: Maximum 250ms tartomány adható meg, amiből a program véletlenszerűen sorsol késletetéseket az egyes hangok lejátszása előtt. Így elkerülhető a gépiesen precíz lejátszás.
    • Órajel mérés: A bejövő percenkénti órajelek száma jelezhető ki, ez hasznos a forrás ellenőrzésekor.
  • Dal bejátszása szintetizátorról: Ha a szintetizátor kimeneteit megfelelően a Composer interfészhez csatlakoztattuk (ld. fentebb a CV és TRIG bemenet leírásánál), akkor egyszerre egy SUB szekvenciát (tehát max. 64 hangot) bejátszhatunk a szintetizátorról. A program rákérdez a SUB azonosítóra, majd a bejátszás végén az órajelek számára. A felvett SUB szekvencia ezután a szokásos formában hangonként javítható illetve dalokban felhasználható. Kapcsolódó funkció:
    • Szintetizátorhoz igazítás: Egy dal bejátszása előtt a programot meg kell tanítani, hogy a szintetizátorból bejövő jelek (feszültségszintek) milyen hanghoz tartoznak. Ennek során a program rendbe "bekér" egyes hangokat, azaz felszólít a szintetizátoron a megfelelő hang lejátszására.
  • Dal szalagra mentése illetve betöltése az alapvető funkciók közé tartozik, ezek a szokásos módon használhatók. A szalagra természetesen a szerkeszthető belső ábrázolás kerül, nem a szintetizátoron meghallgatható zene.

A Drummer program: A Drummer az előzőleg ismertetett Composer hardver interfészt használja, csak a működtető program ritmusok tervezésére és külső dobszintetizátor meghajtására alkalmas. Felépítése nagyon hasonló a fenti Composer programhoz, lényeges különbség csak a SUB szekvencia szerkesztésében van. Itt a 8 kimenő jelhez (ld. fentebb a hardver interfész leírásánál) kapcsolható dobok neveit látjuk, és maximum 16 ütemhez adhatjuk meg, hogy melyik dob mikor szóljon. A teljes képernyős szerkesztő mutatja a dobok megszólalását egymáshoz képest a 16 ütem során. A SUB szekvencia a szerkesztés során rögtön ki is próbálható. A MASTER szekvencia megadásakor itt természetesen a transzponálás nem érvényesül.

Az Audio Processor

Az Audio Processor a MUZIX81 rendszer második komponense (időben ez készült el később). Egyik funkciójaként külső forrásból érkező hangokat képes valós időben digitálisan feldolgozni (pl. visszhang, zengető, hangmagasság transzponáló effektek hozzáadásával). A másik fő funkciója, hogy szintetizátor billentyűzetet hozzákötve külső forrásból a számítógép memóriájába rögzített hangok lejátszhatók, más-más hangmagasságot rendelve az egyes billentyűkhöz. Így virtuális, szimulált hangszerek hozhatók létre.


Az Audio Processor hardver interfész: Az interfész ZX81 esetén 64kB memóriát igényel a mintavételezett hangok viszonylag nagy tárolási igénye miatt. A mintavételezési frekvencia 37kHz lehet, emellett digitális kompresszió és expanzió segít a jel-zaj viszony javításában illetve negyedfokú szűrők is találhatók a ki- és bemeneten a mintavételezési zaj redukálása érdekében. A kezelőszervek és csatlakozók funkciói a következők:

  • Hangfelvételhez (digitalizáláshoz) az AUDIO IN csatlakozó használható. A GAIN potenciométerrel állítható a bejövő jel erősítése.
  • Az effektezés az AUDIO OUT hangkimeneten hallható. A MIX potenciométerrel keverhető az eredeti hang (DRY végállás) és a effektekkel módosított hang (EFF végállás). Még a keverés előtt egy visszacsatolás lehetséges a módosított kimenetről a bemenetre a FEEDBACK potenciométerrel.
  • A szintetizátor CV és GATE kimenetének csatlakoztatása a hanglejátszás (szimulátor) üzemmódhoz a FROM SYNTH CV és GATE csatlakozókon valósul meg. A CV feszültség trigger. A RELEASE potenciométer azt adja meg, hogy lejátszáskor a szintetizátor billentyű felengedése után mikor csengjen le a játszott hangminta.
  • A kazettás magnót a programok és rögzített minták gyorsított betöltéséhez illetve kimentéséhez a CASSETTE EAR illetve MIC csatlakozókhoz kell kötni (az interfész tartalmazza a hardveres jelformálót). A biztonságos betöltéshez olyan magnó hangerő kell, hogy az előlapi OVERLOAD LED ne világítson.

Az Audio Processor hardver interfészhez adott ZX81 programoknak már a betöltése is érdekes, hiszen a szalag elsőként egy-egy betöltő (loader) programot tartalmaz, ami a szokásoshoz képest 30-szoros sebességgel képes a rákövetkező programot betölteni. Ennek érdekében kell a magnó kimenetét a hardver interfész EAR bemenetére kötni.

A Simulator program: Az Audio Processor hardver interfész bemenetéhez kötött külső forrásból (mikrofonról, magnetofonról) különböző hangszerek (pl. gitár, dob) hangja digitalizálható a ZX81 memóriájába. A szintetizátor CV kimenetét az interfészre kötve ezután a szintetizátor billentyűinek lenyomásával előcsalogatható a rögzített hang, mégpedig a billentyűknek megfelelő különböző hangmagasságokban. A program funkciói a következők:

  • Hang felvétele: Ehhez a külső hangforrást vagy mikrofont a hardver interfészhez kell csatlakoztatni. A memóriában 45kB puffer áll a hangfelvételhez rendelkezésre, ez kb. 1,6s felvételhez elég. A felvétel ténylegesen akkor indul, ha a bejövő jel meghalad egy küszöbértéket (szoftverből állítható trigger szint), és a puffer megtöltéséig tart. Járulékos funkciók:
    • A hangminta a mintavétel után rövidíthető a végpont beállításával (ez 256 bájtonként mozgatható).
    • A mintavett jel amplitúdó-időfüggvénye megjeleníthető a képernyőn. Ez hasznos a mintavételezés ellenőrzéséhez; a csúcsértéket a program számszerűen is kiírja.
    • Valós időben mérhető mind az audio bemenet jele, mind pedig a szintetizátor billentyűkhöz tartozó CV bemenet jelének értéke; szükség esetén ezután a hardver interfész behangolható.
  • Hang lejátszása: A felvett hangminta hangmagasság-változás nélküli lejátszását a szintetizátor adott billentyűjéhez kell kötni (ez a programban beállítható), a többi billentyű ehhez képest a megfelelően módosított hangmagasságú lejátszást indítja. A lejátszás egyszeri (elejétől a végéig) vagy ismétlődő lehet (az ismétlés nem csak a hang elejétől, hanem tetszőleges közbenső ponttól indulhat) amíg a szintetizátor billentyűjét lenyomva tartjuk. Visszafelé történő lejátszás is beállítható. További beállítási lehetőségek a következők:
    • A szintetizátor billentyűinek egyenkénti beállítása: Minden billentyűhöz hozzárendelhető külön-külön, hogy a hangminta lejátszásakor mekkora hangmagasság eltolás tartozzon hozzá (a fent említett egy billentyűs beállítás esetén automatikusan számolt az eltolás 12 billentyű/oktáv szerint).
    • Érdekes funkció a teljes billentyűzet egyidejű "áthangolása", ez maximum egy félhanggal történhet.
    • Az ismétléshez tartozó közbenső pont megadható a felvétel végétől visszafelé mért időtartomány megadásával, vagy automatikus kereséssel (ilyenkor a már megadott ismétlési ponthoz legközelebbi olyan pontot keresi, hogy ne legyen hallható kattanás az ismétlés megkezdésekor), vagy manuálisan (ilyenkor bájtonként mozgatható a pont a hang meghallgatása mellett).
    • A szintetizátor GATE vagy CV bemenetének kijelölésével az is kiválasztható, hogy egy új hanglejátszás az előző billentyű felengedése után vagy az új billentyű lenyomásakor rögtön kezdődjön. Az új lejátszásra való "átkapcsoláshoz" tartozó kattanást egy belső hardver aluláteresztő szűrő küszöböli ki.
  • A felvett hangminta és a billentyűzet beállítása magnetofonon rögzíthető illetve betölthető (a jelformálót kell ehhez is használni, ld. a hardver interfész leírását).

Az Audio Effects program: Ez a program valósítja meg a hang effekteket. Valós időben 4 effektet képes nyújtani, egyenként 9 előre beállított paraméterrel (ez a 36 effekt a ZX81 billentyűihez köthető). Az effektek beállításai természetesen szalagra menthetők. A hardver interfészen a MIX és FEEDBACK potenciométerek használhatók az eredeti és az effektezett jel keveréséhez illetve visszacsatolásához (lásd a hardver interfész leírásánál). Az effekteket nyújtó alprogramok a következők:

  • Visszhang (echo): Ez digitális késleltetéssel valósul meg, maximum 10 másodperc adható meg paraméterként. Nagyobb késleltetéshez kisebb mintavételi frekvencia tartozik. Érdekes a befagyasztás (freeze) funkció, ami a memóriában tárolt minta lejátszását ismétli folyamatosan.
  • Zengető (reverb): Ez az effekt két különböző késleltetési idő és fázis megadásával valósítható meg. A FEEDBACK potenciométer alkalmazásával érdekes hangzások állíthatók elő.
  • Transzponáló (transposer): A felvett hang magasságát képes eltolni a -24...+12 félhang tartományban (tört félhangok is megadhatók az eltoláshoz). A feldolgozási ciklus hossza néhány ms-tól változtatható.
  • Kettős transzponáló (dual transposer): A bejövő jelen két transzponálást végezhet el, így (a leírás szerint) "sokkoló Queen-szerű vokális hatások érhetők el élőben". A két eltolt hang hangereje háromféle arányban állítható.

A MultiSim program: A program a Simulator továbbfejlesztése. A külső jelek digitalizálására használható 45kB memóriatartomány 1..6 szegmensre osztható, ezekbe külön-külön történhet hangminták felvétele. A szegmensekből történő lejátszás rendelhető hozzá ezután szabadon az egyes szintetizátor billentyűkhöz (megadva a szegmensekhez tartozó billentyű-tartományokat). Ez még nagyobb szabadságot biztosít "virtuális hangszerek" létrehozásához és használatához. A szegmensek mérete dinamikusan alakítható (az egyes szegmensek végpontjának megadása biztosítja a helyet a többi szegmensnek). A Simulator program esetén megismert beállítási lehetőségek (pl. ismétlési pont, lejátszás visszafelé) itt értelemszerűen egy-egy szegmensre vonatkoznak.

A DigiSynt program: Ez a program annyiban a Simulator továbbfejlesztése, hogy nem külső forrásból rögzített hangmintákkal dolgozik, hanem saját maga által létrehozott (generált) hangokkal. 22 különböző "spektrum" hozható létre 16 Fourier komponens megadásával (az egyes amplitúdókat a program grafikusan kijelzi). Ezekből összesen 6 különböző hang állítható össze. Minden hang töréspontok sorozatát tartalmazza; minden törésponthoz egy-egy újabb spektrum tartozik. A lejátszás során a program a töréspontoknál átmenetet képez a spektrumok között. Ezenkívül még 16 frekvencia moduláló függvény is definiálható, és ezek hozzárendelhetők az egyes hangokhoz (a szinuszmodulációt az amplitúdó és a frekvencia értékek határozzák meg). Ez a hang megadás a szokásos ADSR függvény általánosításának tekinthető. A Simulator menüje bővül a spektrum szerkesztéssel (Fourier komponensek megadása), a moduláció szerkesztéssel (amplitúdó és frekvencia megadása) és végül a hang szerkesztéssel (töréspontok, spektrumok és moduláció megadása). Az így definiált hang képzése (tehát a hanghullám memóriában történő tárolása a lejátszáshoz) különböző oktávokban történhet.

Kiterjesztések ZX Spectrumhoz

A ZX81-hez készült eredeti programokat 48kB-os ZX Spectrumra is átírták illetve kiterjesztették. Az Audio Processor tudása lényegében változatlan maradt, a Composer lehetőségei azonban igen jelentősen bővültek.

A Midi-Analogue Composer: A módosított Composer a MIDI rendszerű szintetizátorokkal is együtt tud működni, 8 hangos polifóniát biztosítva. A MIDI illesztés érdekessége, hogy a meglévő Composer hardver felhasználása érdekében szoftverből emulált 31,25 kBaud-os UART soros kommunikációs porttal van megvalósítva, az általánosan szokásos hardver megoldás helyett. Így csak két speciális MIDI kábelre van szükség, más hardver módosítás nem is kell.

A Composer program továbbfejlesztései a következők:

  • Dallamszerkesztés: A menüben újonnan megjelenő Notewriter használatával egy-egy SUB szekvenciát a szokásos kotta formájában lehet megjeleníteni. Ez természetesen ki is nyomtatható a ZX Printeren.
  • Bejátszás szintetizátorról: A billentyűzeten lejátszott dallamot sokkal pontosabban képes a program felismerni, javaslatot tesz az óraütemek számára, a legrövidebb hangot egy ütemnek feltételezve (az órajelek számát eddig kézzel kellett hozzárendelni).
  • Dal lejátszása: A program négy üzemmódban működhet. A Beeper módban a dallamok a Spectrum hangszóróján keresztül meghallgathatók (tehát a Composer hardver interfész nélkül, egy módosítható sebességű belső szoftver órát használva). Az Analogue módot a ZX81 verzió esetén már láttuk. MIDI 1 módban monofónikus dallamok, MIDI 8 módban pedig 8 szólamú polifónikus dallamok játszhatók le a Composerhez kapcsolt MIDI szintetizátoron. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyszerre max. 8 MASTER szekvenciát jelölhetünk ki lejátszásra és ezeket tetszőlegesen MIDI csatornákhoz rendelhetjük. (Az összesen 16 MIDI csatorna több szintetizátort MIDI through üzemmódban összekötve is használható.) Lejátszáskor egy 8 potenciométer tartalmazó mixer képernyő jelenik meg, ahol állítható az egyes szekvenciák hangereje. Mentéskor ezek az információk is szalagra kerülhetnek. A lejátszáskor használt kapuzójel hossza is megadható; 200ms-nál nagyobb érték esetén folyamatos lejátszást tételez fel (addig tart az adott hang, amíg a következő nem indul).
  • Egyes szintetizátorok használják a billentyű leütési sebességre vonatkozó információt (velocity). A program ezt is képes támogatni. A hangsúlyhoz (accent) küszöbérték rendelhető, dallamok bejátszása esetén ezzel veti össze a bejövő adatot és ez alapján rendeli hozzá az ACCENT ON/OFF értéket. Lejátszáskor ez választható.

A Midi-Analogue Drummer program: A Drummer program annyiban bővült, hogy az egyes SUB szekenciák nem csak 16, hanem 32 ütemet tartalmazhatnak.

A Midi<=>Analogue Converter program: A program 4 részből áll. Az 1. és 2. rész az 1V/oktáv analóg és a MIDI szintetizátorokat képes illeszteni mindkét irányban. A 3. és 4. rész konvertálja a különböző szabványok szerinti szekvenszer időzítő jeleket mindkét irányban, az egyik oldalon MIDI, a másik oldalon pedig 5V-os impulzusokat (vagy hangjeleket) használva. Ez lehetővé teszi bármely MIDI eszköz használatát multitrack felvevőkkel.

  • Az analóg => MIDI konvertálás: Ez esetben az analóg billentyűzetet a CV és a TRIG1 vagy TRIG2 bemenetre kell kötni (típusa szerint), a MIDI eszközt pedig az ACCENT kimenetre. A beállításhoz a C hangot kell az analóg szintetizátoron lenyomni. Érdekesség, hogy tetszőleges számú hangból egy "akkord memória" képezhető, ami egy billentyűlenyomásra reprodukálható.
  • A MIDI => analóg konvertálás: A MIDI kábelt a TRIG1 inputra, az analóg szintetizátor kábeleit pedig a CV kimenetre kell kötni; az ACCENT kimenet használandó tigger kimenetként. Egyszeres trigger üzemmódban egy-egy hang addig szól, amíg az össszes billentyűt fel nem engedték. Transzponálás is megadható (-24...+24 félhanggal). Több billentyű lenyomása esetén csak az utolsó érvényesül.
  • Audio => MIDI időzítőjel konverzió: A forrást digitális impulzusok esetén a STEP nyomógomb feletti aljzatra, hangjelek esetén pedig az AUDIO IN bemenetre kell kötni (az erősítést ez esetben be kell állítani a GAIN potenciométerrel). A MIDI kábel az ACCENT kimenetre csatlakozik. Időzítőjel leosztás vagy többszörözés is beállítható 1 és 16 között.
  • MIDI => Audio időzítőjel konverzió: Ez esetben a MIDI kábel a TRIG1 bemenetre csatlakozik, a kimenő impulzus a TRIG2 kimeneten áll rendelkezésre. Hangjel úgy állítható elő az AUDIO kimeneten, ha ezt a TRIG2 kimenetet rákötjük a STEP nyomógomb feletti aljzatra. Itt is választható leosztás vagy többszörözés.

A Notewriter program: A program valós időben képes lekottázni a Spectrum EAR bemenetére kötött monofónikus dallamot. Így például közvetlenül kottán megjelenítheti a szintetizátoron játszottakat. A programot tartalmazó magnókazettán mellékeltek egy virtuóz szintetizátor futamot és egy fuvolán előadott Bach dallamrészletet, ezekkel lehetett kipróbálni a lehetőségeket. Az előzetes leírás szerint jó eredmények várhatók szintetizátorok vagy orgona esetén, énekhang esetén érdemes kísérletezni, míg gitár vagy zongora esetén nem számíthatunk jó eredményekre. A hang minél tisztább (effektektől mentes) kell legyen. Mikrofonos felvétel esetén megfelelő erősítés szükséges (alacsony hangerő esetén elveszhetnek egyes hangok). A legmélyebb hang kb. 110 Hz lehet (ez függ a Spectrum ULA chip verziójától).
A rögzítés során két mód választható: Az INSTRUMENT mód azt jelenti, hogy a bemenet pontosan hangolt, a VOCAL mód pedig a lassabb és kevésbé stabil bemenetre utal. Kb. egy perces felvétel készíthető, a program kiírja a bejátszás paramétereit (hangolási, hangmagasság és időzítési pontatlanság, tonalitás). A rögzített kotta transzponálható, lejátszható, magnóra menthető vagy kinyomtatható.

Összefoglalás

Összességében elmondhatjuk, hogy a MUZIX81 rendszer 1982-ben a korabeli csúcskategóriát képviselte a programozható eszközök között, különösen az eszközök árát is figyelembe véve! Az igényes kivitelezésű hardver interfészekhez könnyen használható, kényelmi funkciókkal is ellátott szoftverek társulnak. Ezek (talán a DigiSynth kivételével) előismeretek nélkül is könnyen kezelhetők. A korabeli leírások alapján igen nagy jelentősége volt a MIDI - analóg illesztésnek és konverziónak is, hiszen ez két, eddig elkülönült "világot" tudott egyszerű eszközökkel összekapcsolni. Az angol nyelvű leírások igen jó minőségűek, ezeket olvasva az ember valóban kedvet kap az eszközök kipróbálásához és a zenei kísérletezéshez, de a MUZIX81-gyel készült lemezek (pl. Pantha Rei: p.r. computer) meghallgatásához is!


Kapcsolódó dokumentumok
Dokumentum Nyelv Kategória Hardver Hossz (kb) Tipus
MUZIX MIDIAnalogue Converter Manual for the 48K ZX Spectrum Angol Hardver kézikönyv ZX Spectrum 201 PDF
MUZIX81 Audio Processor User Manual Angol Hardver kézikönyv ZX81 1387 PDF
MUZIX81 Composer + Drummer Manual Angol Hardver kézikönyv ZX81 1566 PDF
MUZIX81 DigiSynt Reference Manual Angol Szoftver kézikönyv ZX81 150 PDF
MUZIX81 Multisampling Simulator for the MUZIX81 Audio Processor Angol Szoftver kézikönyv ZX81 139 PDF
Preliminary Description of the MUZIX Notewriter for the 48K ZX Spectrum Angol Hardver kézikönyv ZX Spectrum 363 PDF

Visszalépés az előző oldalra
Publikálás a portálon: 2007-09-24 10:37:30