Ehhez még egy alapdolog tartozik. Az elektronsugár a képernyõ bal felsõ sarokjából indulva rajzolja meg soronként a képet. 48K-s gép esetében 1 sor kirajzolása 176T idõt igényel, majd még 48T idõt amíg az elektronsugár visszafut a következõ sor elejére. A 'T' idõ tulajdonképpen 3.5Mhz-re számított 1 idõegység. Ebbõl következõen az elsõ sor végéig 224T telik el, 2. sor végéig 448T, és így tovább. A teljes képernyõ kirajzolása 69888T egységbe telik a processzornak.
A 128K-s gép képkezelése eltérõ a 48K-tól. Elõször is 228T egy sor elõállítás, vagyis 4T-vel több. Másodsorban 311 sorból áll a képernyõ, így 70908T a teljes kép elõállítása. A képernyõ címzés viszont ugyanaz. Plussz szolgáltatása a 128k-nak, hogy az 5. memórialap elsõ 6912 byte-ja rálapozható a képernyõmemóriára, így gyakorlatilag 2 képernyõnk van egyszerre, ami azért nagyon jó, mert amíg az egyikre rajzolunk, addig a másik látható és fordítva. Ettõl teljesen el fog tünni a "mákhatás". Sajnos annak idején ezt nem tudták kihasználni, mert koncepció volt, hogy a játékprogiknak el kell futni 48k-s gépen is. Ez azonban ma, az emulátorok korában már nem szükséges.

Ahogy az elektronsugár halad, folyamatosan figyeli, hogy milyen színnel kell dolgoznia. A háttér készítésekor a BORDER értékét, a képernyõnél az adott sorhoz tartozó PAPER és INK színt.

Már csak egy dolog kell a multicolorhoz. Tudni kellene, mikor indul az elektronsugár a képernyõ tetején. Ez szerencsére elég egyszerû, mivel a HALT utasítás is alkalmas a szinkronizálásra, de a 2-es megszakítási rendszer is ezzel egyidõben kapja meg a vezérlést ( a 2-es megszakítás egy olyan programrész, amely minden 50-ed másodpercben következik be és szabadon programozható).

Nincs is más teendõ, mint ahogy az elektronsugár halad, a megfelelõ pillanatokban megváltoztatni a színt és így az már a megváltozott színnel rajzol tovább! Ha pedig a változtatást minden képváltásnál megcsináljuk, akkor folyamatosan ugyanazt a képet látjuk, így tulajdonképpen becsapjuk vele a rendszert.

Természetesen rengeteg korlátba botlunk, amikor ezt próbálgatjuk. Elõször is eszünkbe jut, hogy "hohó, akkor nagyon sûrûn kell változtatni és akkor szinte pixel-colort csinálhatunk !". Ez sajnos lehetetlen. Minden gépi kódú utasítás végrehajtásának processzor ideje van (T). Még a legegyszerûbb gépi kódú utasítás végrehajtása is 4 T idejébe kerül a processzornak és eközben az elektronsugár száguld tovább. Nézzünk egy egyszerû példát:

A háttér színe eredetileg sárga.

LD A, 2	beállítjuk a piros színt
OUT (254), A	a háttér színét erre állítjuk
LD A, 1	kék szín
OUT (254), A	a háttér színét erre állítjuk

Az LD utasítás 7 T, az OUT utasítás 11 T ideig tart. Ha a programunk elsõ utasításánál az elektronsugár a bal felsõ sarokban van, akkor a következõ történik. A háttér 18 T egységig sárga marad (ez 36 pixel). Innentõl piros lesz újabb 36 pixelen keresztül, majd kékre vált és a képernyõ aljáig az marad. Tehát látható, hiába is igyekszünk nagyon sûrû színváltást a végrahajtási idõ miatt nem tudunk csinálni (természetesen ha más utasításokat használunk, ez még rövidíthetõ, de 12 T alá menni értelmesen nem lehet).

Ha egy színt tovább is szeretnénk kitartani, akkor várakozni kell. Erre egy ciklus is alkalmas, de figyeljük meg, mi okozza a nehézséget:

LD A, 2

OUT (254), A

LD B, 50

c1 DJNZ c1

LD A, 1

OUT (254), A

Itt beépült egy várakozás (DJNZ utasítás csökkenti a B regiszter értéket amíg 0 nem lesz és csak azt követõen megy tovább), ami végrehajtási idejét pontosan ki kell számítani ahhoz, hogy tudjuk hol vált majd a szín:

7 T + 11 T után 36 pixelen sárga a szín aztán kékre vált és az marad, de meddig is ?

LD B, 6	7 T
DJNZ	nos itt már 2 érték is van: B<>0 esetén 13 T, B=0 esetén 8 T

Tehát: 7 T + 49*8 T + 11 T = 410 T vagyis ez a 2. sor vége felé esik (illik pontosan kiszámolni, de most nincs lényege).

így aztán lehet variálni a háttérrel. De mi a helyzet a képernyõ PAPER és INK részével ? Hiszen az URIDIUM például egy karakteren belül soronként más színt jelenít meg ?

Az elv hasonló. Amikor az elektronsugár odaér a kívánt ponthoz, kiolvassa a színt és megjeleníti. Ezt követõen a következõ sorban fogja újra kiolvasni, tehát van idõnk átírni a ponthoz tartozó színértéket és így más szín jelenik meg. így is azonban 1 karakteren belül csak soronként lehet színt váltani, 8 pixelen belül nem. Sõt itt még egy apró hardver dolog is közbe szól, ami miatt még idõkiesés is van, de ezt most nem ecsetelem.

Programozni természetesen egy álló képet elég egyszerû, de például számos DEMO-ban láthatunk mozgó effektet a háttérben. Ezek mind a pontosan kiszámított idõzítéseken alapulnak. Az idõzítések az idõ rövidsége miatt sajnos nem szervezhetõk egyszerûen ciklusokba, sokszor csak látszólag felesleges utasításokkal lehet beállítani a pontos T idõegységet. Az is látható, hogy "hasznos" mûveletekre ilyen effektnél nemigen marad idõ, így általában "csak" a billentyû figyelés marad, majd egy gombnyomás után eltûnik az effekt. Játék alatt pedig összetettebb effektrõl szó sem lehet (azért láthatunk néhány szépet, pl: AQUAPLANE, ACADEMY háttében látható szép vonala.

Még egy érdekesség, de ezt csak Edy tudja megerõsíteni, én csak olvastam róla: Számos újabb készítésû program a képrajzolás során arra is figyel, hogy lehetõleg akkor írjon a képernyõre, amikor az elektronsugár már túlhaladt a pozícióján, mert így el tudják kerülni a zavaró vibrálás, "havazás"-t. Nos ehhez már kell programozni...

Gyakorlati tippek:

• Ne számoljunk túl pontosan a mûveleti idõkkel, csak közelítsünk. Ezzel rengeteg idõt és energiát spórolhatunk meg.
• Folyamatosan teszteljünk, és próbáljuk debuggerrel módosítani a késleltetéshez használt ciklusregiszterek értékét mindaddig, amíg a lelhetõ legközelebb nem kerülünk a kívánt hatásig.
• A ciklusmag a lehetõ legkevesebb utasításból álljon.
• Hosszabb késleltetésekhez érdemes beágyazott ciklusokat használni.
• A késleltetés tulajdonképpen bármilyen rutin lehet, ami belefér az adott idõbe. Így akár beépíthetõ scroll rutin, hanglejátszás stb.

A csatolt fájl tartalmazza az UpperLine c. effekt részletes leírását és PGyuri általam lektorált elméleti bemutatóját a témáról.
Amit tudni kell:

• Az effektek PC-n készültek, sosem látta õket igazi Spectrum.
• Tesztemulátorok: RealSpectrum12, Spectaculator, R80, ES.pectrum.
• A multicolor.tap.zip kazi egy basic navigátorral kezdõdik, melybõl betölthetõk az egyes effektek. A példaprogramokból a SPACE megnyomásával lehet visszatérni a Basic programhoz. Az effektek 32768 (0x8000) címtõl vannak lefordítva, így külön-külön a RANDOMIZE USR 32768 utasítással indíthatók.
• CSAK 48K-s MODELLEN FOG JÓL MÛKÖDNI!!!